Szót értve - Barcs Miki interjú

57-ben születtem. Mostmár lassan... most leszek hatvan éves decembertől. Az apám az vadászrepülő volt. ez a vadászrepülő, ez speed agyrém, sebességmániás adrenalin-őrület. Aztán ötvenhatban leszerelték, mert a régi légcsavaros gépekkel repült még. Nem a sugárhajtásúakkal, hanem a régi, motoros gépekkel, amit még a Messerschmittől loptak el az oroszok. Még repülős korában elvette az anyámat, a Pestről odaszármazott vidéki tanítónőt. Kunmadarasi reptér, meg kunmadarasi tanítónő. Az újságok is hozták a nagy eseményt: elvette a deli repülős a vidéki tanítónőt, (aki kurvára nem volt vidéki, hanem odairányították, hogy ott kell tanítania. De bírta egyébként, cigánygyerekeket tanított. Ezt a szocmoc beállítódást örököltem tőle... utógondozó, meg ilyenek.
Szóval anyám egy vidéki tanítónő volt, aztán, mikor terhes volt velem, akkor az apámat kirúgták a repülősdiből. 56 után feszámolták a magyar hadi repülést. Nyilván, fostak a magyaroktól... és az apám elszegődött egy angyalföldi hőerőműbe munkásnak, ami aztán a szabadságának a totális megvonását jelentette. Fenn szárnyal a felhők között, és egyszercsak egy kibaszott gyárba dolgozik... érted. Kész lett az öreg. Az anyai nagyapám, aki pék volt, szintén abba az erőműbe dolgozott, ő vitte oda. Szóval az volt a nagy, iparosítás: elmeroggyant, ilyen 48 utáni, Rákosi... végülis a hatvanas évek eleje volt. Akkor is ez volt ez a parasztból munkást vonal. Na és akkor lett egy húgom is... [...] Én már Pesten születtem a szépreményű János Kórházban. Akkor még valamennyire működött... [...]

Neked a beilleszkedés az könnyen ment a suliban?

Hát nemtom... mindig magamnak való gyerek voltam, szóval nem voltam az a... mindig így voltak haverjaim, de érdekes, alsóbb, meg fölsőbb osztályokból is ugyanúgy, mint a fiamnak. Furcsa, de soha nem voltam úgy benne egy csapatba se... Korán olvasni kezdtem. Kurva sokat olvastam. Kicst magányos gyerek voltam.

Első kedvenc könyv, regény... vagy sok kedvenc könyv, regény....?

Hát például érdekes, hogy az anyámnak hülye kastály-mániája van, hogy a kastélyok, és akkor ő biztos föl nem ismert grófnő, meg a nem tudom... (Nevet.) tök jó, szóval én röhögök rajta, hogy biztos hogy neki a családjában így elfelejtették ezt a hercegi, vagy nem tudom milyen ágat benne, és ezért megvették a Franz Kafka: Kastély c. munkáját, amiből persze egy szót sem értettek, viszont én elolvastam 13 éves koromba, bazmeg.

És csíped őt?

Csíptem kurvára. Nagyon. Annyira abszurd volt, meg annyira nem a környezetembe illő valami az az egész történet, hogy a földmérő, meg a segédek, meg az elmeroggyant kastély, meg az egész... szóval emlékszem rá, én 13 éves koromba volt, és végigolvastam. De akkor mindent végigolvastam, úgy, hogy még nem is értettem a felét se, de végig olvastam.
És akkor aztán, a nagybátyám, aki vadász volt, az meg az apámmal együtt beoltottak szinte mesterségesen, hogy én mennyire szeretem az állatokat, akkor biztos erdész akarok lenni. És én elmentem Sopronba, bazmeg, erdészeti szakküzépiskolába, amihez közöm nem volt. Közben abszolút irodalmat olvastam.

Szakközép?

Technikum volt: erdészképző szakközép.

Az általános után?

Általános után, ja.

Milyenek ezek az erdészek? Ők kicsit ilyen militarista...?

Van ilyen militarista, vadász... minden esetre, lőni vadat, meg kivágni az erdőt... (Röhög) ... szóval én meg pont az ellenkezője voltam az egésznek.

Ez egy bentlakásos suli volt?

Abszolút. Olyan volt, hogy abszolút, mintha katonaság lenne 14 éves koromtól. Reggel hatkor vészcsengő ébreszt, kurva hangos, ekkora, (mutatja,). Ja, meg a kiürített megyei börtönben volt a kollégium... szóval... kurva hangulatos volt. Úgy hívták az új szárnyát, hogy Börtönszárny, mert az volt a modern börtön, de bírósági szobákban, meg börtöncellákban laktunk, bazd meg...

Jeah! Menő!

Azt hiszem, az anarchista feeling nagy része, az onnan származik.

Nem csodálom. És kis lőrés ablakaitok voltak?

Mindig berácsozott, régi ablakok a régi szárnyakon. Az új szárnyakon mint a rendes börtön, csak nem acélháló volt, hanem szintekre meg volt csinálva. Meg másodikba laktunk rendes, bírósági szobákba, ahol faragott ajtók, bírósági szárny... szóval rendes kiképzés volt nagyon, így agyilag.

Hasonló ideológiát is toltak?

Hát azt azért ott nem annyira, mert... sőt, inkább az ellenkezőjét, mert ez az iskola, ez Selmecbányáról, meg így...

Selmeci hagyományok...?

Igen, a selmeci erdész hagyományok... az egyetem is, meg a szakközép is abból élt.

Akik manapság nagy hagyományőrzők, ők általában Jobbikos balfaszok....

Hát akkor is azért... azok is erdélyiek voltak, szóval a nagy komcsizmusba tolták ezt a nagyon rejtett, jobbos dumát, ezt a poszt-trianonos dumát mindegyik tanár ugye Erdélyből, meg Felvidékről származott. [...] Felső szinteken egy kibaszott komcsi volt, alul meg brutál... meg párttitkár a kollégiumvezető, meg nem tudom... [...]

Ott volt kisdobos meg...?

KISZ. Bevettek a KISZ-be, mikor harmadikos voltam, aztán gyorsan kirúgtak. "Trockista elhajlás"... Akkor én már nagyon anarchista voltam, azt hiszem.

Szóval egy év múlva kirúgtak?

Nem is volt egy év. Egy-két hónap. Elmentünk valami nyári táborba, Villányba, ahol szarrá ittuk magunkat egy haverommal, és akkor látták, hogy nem vagyok alkalmas vonalas díszvezetőnek, hanem már akkor "anarchy" izében voltam.

Honnan jött? Hol találkoztál vele?

Hát nem tudom... szerintem, hogy mondjam... nem is ideológia, életérzésbe gondolom, szóval nem az volt, hogy először elolvastam a Kropotkint, meg bemagoltam. Nem is tudtam, hogy ezek kik. Már ott a börtönszárny, meg ebbe az egész ilyen metal militarista iskolába, ott azért az ember így egyszerűen átállt, vagy ... antietatista, vagy hogy mondják szaknyelven. Szóval, hogy abszolút a mindenféle törvény, meg mindenféle szabályellenes lett az ember így zsigerből. Érted?

Tehát, hogy az autoritás-ellenesség felől?

Igen.

És mennyi ideig bírtad? Ott érettségiztél?

Ott érettségiztem, aztán ott már kikerültem ebből a családi izéből. Végig kettes, hármas, szóval nem volt... általános iskolában öt, négy-öt; ott meg kettő-három, szóval egyszerűen nem az én közegem volt nyilván. De például ott volt egy irodalomtanárom, aki hozzám baszta az Ulyssest valamikor 16 éves koromban, és nagyon tetszett. Azóta öt-hatszor is elolvastam és kurvára kedvelem... szóval, ha nincs az a csávó, akkor nem tudom... [...] A HVG megbízásából a TV ostromon kívül az összes tüntetésen ott voltam, mint videós. (Ezen a Gyurcsány-félén.) Majd akkor tolok át. [...]

És azóta? Úgy, mint nem meló, hanem mint tüntető?

Azóta csak mint felforgató. A MAHOSZ (Magyar Hóhér Szövetség)...

És a MAHOSZ-al milyen tüntetéseken voltatok?

Például voltak szegedi haverok, megbeszélés nélkül csináltak egy kurvanagy MAHOSZ plakátot, és azt vitték a tüntetésre.

Melyiken?

Valamelyik szegedi, két-három évvel ez előtti. Amikor elkezdődött az Orbán elleni...

Magyar HÓhér SZövetség?

Igen. MAHOSZ, és akkor az Ó betű helyett van egy akasztó-hurok. Rendkívüli állapotot követelünk fél évre, és hát akkor, aki egymillión felül lopott közpénzt, azt fölakasztjuk. Nagyjából így, ez a program. Ennyit a gyilkosságról.

Nekem tetszik az, hogyha egy kicsikét a szociális szférával összehoznád, és mondjuk donor, igen mozgalommal összehozni a hóhér-szövetség követeléseit, és akkor az van, hogy akit lelőttök, annak viszont a veséje, tüdeje...

Jólvan. Feltétlenül! Ezt fogom beleírni.

Fogat fogért!

De például az Orbán óriásira növekedett máját sajnos csak a Kutyapártnak tudjuk feldolgoztatni. Én nem ajánlom.
Elég mérgező...

Mit gondolsz a kannibalizmusról? Nem jelentene megoldást egy csomó ilyen társadalmi problémára?

De igen. Sajnos igen.

Főleg ennek az uralkodói rétegnek a "feldolgozására"...?

Amíg a MAHOSZ fél évig hatalmon van, addig a vendéglőkben lehetne kapni különböző rostonsülteket...

Az a baj, hogy ezek zsírosak, és nem alkalmasak fitnes-hez.

Nem baj. Kisütjük a mérgeket belőle! [...] A vegánoknak csak a kínzásokból kinyert csöppjeiből csinált koktélokat javaslom. [...]

Engem érdekelne az, hogy a mostani kormány ellen való tüntetési hullámot mennyire tudod a rendszerváltozás érájához hasonlítani? Mennyire hasonlítanak egymásra? Látsz benne olyan lendületet, mint akkoriban, mint a rendszerváltozás idején?

Hát semmiképp. Hát az egy ... nem. Ez teljesen más.

Én is gondolkodtam ezen. Egyszer meséltél arról, valamelyik interjúdban, hogy neked nagyon tetszett ez a felszabadító, hatalmi vákuum időszak. És hogy igazából így azon kezdtünk el flashelni, hogy ha most lenne egy hasomló hatalmi vákuum – márpedig egy eseteges Fidesz-bukás, persze ez már tényleg a: mi lenne, ha – tehát hogy eltudod-e képzelni, hogy lenne egy pezsgő...

...az a baj, hogy ez már egy másik rendszernek a logikája. Ez már nem az, amikor a keleti rendszerből átmegy a nyugatiba, itt már nem úgy megy át a keletibe a társadakom mint akkor, egy origón keresztül, amit akkor is elmondtam valami riportba, ez már egy mostani nem meghatározó politikai történet. Szóval nem úgy meghatározó, mint mikor az egész világ... az egy ilyen megélhetetlen... most nem akarom azt fetisizálni, meg mitizálni, azt a rendszerváltozásos időt, amikor az origón keresztül átment. Ez nem olyan. Ez attól kezdve egy folyamatos politikai történés, a jobbra tolódás – végülis a politikai inga, ami áttolódott jobbra, és ez a barom ráugrott, az Orbán. Azóta is minél szélsőségesebben lebeg, az már ott van rajta, és viszi az országot. Ez már ez a logika, szóval ez már semmiképpen nem az az 5-6 év, ami a Tilos az Á, meg ezek... ez már nem az. Ez már ennek a szélsőjobbra lendült ingának a logikája, semmiképp nem az, amikor ott átlendült valami.

Nem annyira erős a szélső bal, hogy mondjuk az ottani mozgalmak...

Akkor se volt erős. Akkor se lehetett róla beszélni. Ez egy ilyen kulturális, nem is politikai, inkább történelmileg próbálom már nézni.

A rendszerváltás és a rendszerváltozás... tehát az egyik az egy folyamat, a másik meg szimbolikus dolog. Tehát, hogy azért azt lehetett érezni, hogy hogyan értétek el ezt az állapotot? Ez érdekelne.

Melyik forradalmi állapotot?

Hát ami a rendszerváltás.

Az egy kívülről jött változás volt. Az semmiféle bentről, az akkori politikusok melldöngetve azt mondták, hogy rendszerváltók...kívülről jött változás volt. A világhatalmi erők hatására kimentek az oroszok. Nem azért, mert itt azt mondták, hogy húzzatok a kurva anyátokba, hanem az volt a világtendencia, és akkor jöttek a "mi vagyunk a rendszerváltók. Mi küldtük ki az oroszokat..." Lófaszt! Az a szovjet birodalom megfekvése volt, és Magyarország csak belekerült egy hatalmi űrbe, hatalomnélküliségbe, anarchiába. Semmiféle jobb, meg baloldali mozgalomnak nem volt ez az eredménye. Ez csak egy világpolitikai trend volt.

Még 2006-ról volt egy dolog, amit mondtál az Origós interjúban... hogy te úgy érezted, hogy ez nem volt spontán. Erre emlékszel, hogy ezt miből gondolod?

Igen. Én kurvára spontánnak szerettem volna még a tudósításaimban is látni, de amikor az Orbán ott ugatott az Astoriánál, és utána bebaszódott a nagy páncélkocsiba, elment, és elkezdte a hülye dumáját, a gyurcsányi rendőrséget meg meghúzták az Astoria felé, akkor már kurvára valahogy lehetett érezni, hogy ez nem egy spontán...

Hogy-hogy meghúzták?

Hát úgy, hogy odahívták a szélsősöket a tankokkal, meg nem tudom mikkel.... érted... szóval beszorították a Gyurcsányék rendőreit. Hát ott álltam előtte, a rendőrsorfal állt a tűzoltókkal, meg... odavitték a tankot. Azt is fölvettem. Ott voltam a tanktól öt centire. És szóval hogy abból lehetett azt érezni, hogy az valahogy nem tiszta, bassza meg... és amikor volt egy kurvanagy, körúti összecsapás, hogy ott szélsőjobbos zenekarok ott a Corvinnál dalolgattak, és akkor jött a Budaházy vezetni a tömeget, és ahogy elindultak a körút felé, ott a Corvin oldalánál egy másodperc alatt eltűnt, és utána lehetett érezni... de volt olyan, hogy nyomták a tömeget az Andrássyn, ott kameráztam, és mobilon ugattak egymással kibaszottul megszervezve. "Ott kameráz valaki" – rám dobtak egy-két kockakövet. "Mit kamerázol?" - meg érted, szóval... nagyon óvatosan, de kibaszottul lehetett valahogy...

Egy hatalmat lehet így szépelegve leváltani? Hogy nem repül pár utcakő?

Ez egy ilyen kamupuccs volt, ez nyilvánvaló. Az Orbánéknak a kamupuccsa.

A széljobb coming outjának nevezem ezt a 2006-ot...

Az is. [...]

Mit jelent számunkra az anarchia?

Nekem, ha társadalmi szempontból nézem: a hatalomnélküliség, és az pedig az antietatizmus, ha most az állam-szempontból nézzük, és amit az előbb kérdeztetek, hogy most – a WC-n jutott, hol máshol, az eszembe – hogy mi a különbség a rendszerváltozás meg a mostani helyzet között, hogy akkor tényleg volt egy rendes hatalomnélküliség. Most nincsen.

Annyira azért nem váltják egymást, mert a Fidesz elég stabil...

Na, de most úgy mondom, ha most leváltaná a szockó, vagy bármelyik szar párt, az ugyanúgy egy váltás lenne, és nem egy átmeneti, mint a rendszerváltozáskor, érted...
Magával a rendszerrel van a baj. Amíg ennek a rendszernek a keretei között maradunk, abban gondolkodunk, addig nem nagyon lehet mit tenni. [...]

Te a Millában részt vettél valamennyire?

Nem.

Miért?

Mert ezek a manipulatív, kamu tömegmozgalmak, amik a saját szarukba hulltak, azt úgy lehetett látni előre, hogy ez lesz.

Populistának gondolod magad?

Nem.

Mert hogy a nyelv, amit használsz, az szerintem elég széles réteg számára érthető.

Igen! Nem... pont ezt jó, hogy mondtad, hogy a közérthetőség az kibaszott fontos dolog, hogy én pl. ugyanúgy szót értek a bonyolultan gondolkozó, köcsög filozófus-szerű emberrel, mint az én érzelmileg majdnem lenullázott kis gondozottammal. Ugyanúgy szót értek, és olyan csatornákon keresztül, ami nem a konkrét értelmi csatorna, hanem egy érzelmi-értelmi-közérthetőségi csatorna a kommunikációs csatorna. [...]

Az anarchiára kanyarodnék vissza. Hogy nézett ez ki? [...]

Ez egy szimptómája, egy lelete volt az egésznek, amikor a rendszerváltozáskor egyszerűen nem volt hatalom, [...] és nem volt... hogy mondják ezt. Az anarchia, azt jelenti, ez fontos, hogy: hatalomnélküliség.

Nem uralomnélküliség? Mert a hatalom az spontán kialakul, nem. Egy csoportban az lesz a vezető, aki a legkompetensebb ebben. [...] Ha azt mondod, hogy hatalom, akkor az lehet valami spontán dolog...

Akkor mondjuk azt, hogy egy kívülről hozott, kívülről kapott uralomnélküliség volt a rendszerváltozás. Kívülről kapottat úgy értem, hogy az orosz gyarmatból egyszerűen az oroszok kimentek, és akkor egy uralomnélküliség lett. Szóval egy űr lett. Ez nagyon érdekes. Ez egy lelki felszabadulás volt! Akkor kezdődött a Tilos az Á!, a Feketelyuk...

És ez milyen hosszú idejig tartott?

3-5 év.

Évek...

Igen. 89-90-től 97-ig talán. Egy öt-hat év. De ez volt az, amit egyik korosztály sem fog úgy megtapasztalni, aki nem élt akkor abban. Szóval ez egy kivételes interregnum.

És mi történik, ha a 89-eset az 56-ossal hasonlítod össze?

Akkor, 56-ban egy magyar, egy orosz gyarmat, és orosz típusú hatalom elleni robbanás volt. Egy társadalmi robbanás. Ez egy belülről jövő, egy magyar, belülről jövő társadalmi robbanás volt 56.

Belülről és alulról?

Igen.

Wáó! A kedvencem... [...]

Az 56-ot én azért bírom, mert ez egy a külvárosi arcoknak egy szinte anarchista szerveződése volt, érted, hogy: itt egy csapat,a Széna tériek, a Corvin-köziek, a nemtudommiek, szóval... akik között alig volt kapcsolat, de mégis ugyanazt akarták, hogy a ruszkik menjenek a kurva anyjukba Magyarországról, érted, és ezt úgy megelőzte persze az 53-as – Sztálin halála – meg a 20. kongresszus, meg minden szar, meg az értelmiség, meg a József Attila Kör... de hogy a fegyveres harc, az kibaszottul alulról jött 56-ba. A pronyó csávók... [...]

Az anarchia távlatairól tudsz valamit mondani? Bekövetkezhet ilyen négy-öt éven belül mondjuk egy ilyen állapot?

Nem. Semmi...

Semmi?

Négy-öt éven belül biztosan nem...

Mit kéne csinálni, hogy legyen?

Igen. Mi anarchiát akarunk!

Én is. Minél több embernek kell mondani azt, hogy mi a kurva anyja ez egyáltalán. [...]

Valamennyire érdekelt-e ez az anarchista tanulási modell, alkalmazol-e bármit?

Én ezt ösztönösen csinálom a csávóknál, csak utána jövök rá.

Milyen eszközöket használsz náluk, amik az autoritáshoz való kötödésüket gyengítik?

Az például a közvetlen hangnem, amiről szó volt, hogy egyenlőként kezelem őket magammal, de még a kis köcsög, kis aranyos, kis érzelmi fogyatékost is, és abszolút imád, és neki adtam a rossz telefonomat, ami már nem kellett, érted... szóval, hogy egyszerűen: van egy olyan kapcsolat, amiben a kölcsönösséget és az egyenlőséget alkalmazod. Azzal szemben, aki az alárendelted lehetne akár, de súlyosan, azzal mintegy egyenlő emberrel bánsz.

Példát tudsz mondani erre a kölcsönösségre?

Tudok. Bazmeg, jön a kis csávó, és akkor azt mondja: "Miki bácsi..." és akkor elkezdi nyomni, én meg mondom: "figyelj, ne szórakozz már, beszéljük már meg. Nem vagyok én a főnököd, szóval most mondd már el, hogy mi a szar bajod van, nem mondom el senkinek". Szóval, hogy a kommunikációban egy egyenlő módot alkalmazol.

Letegezhet téged?

Simán.

Káromkodhat neked? Leüvöltheti a fejedet?

Azt annyira nem, mert akkor lefejelem és kilógatom a hetedikről... vitzvót... eszébe se jut ilyenkor, ha egyenlő a kommunikáció... akkor nem agresszív, akkor ő is azt érzi, hogy te nem az alárendeltségi viszonyt erőlteted nála, hanem kíváncsi vagy rá. De még az értelmi fogyatékos is megérzi ezt, bazdmeg, szóval ez a durva. Ezt a gyakorlatokból tudom. Ez egy érzelmi játék.

Az Életutak c. filmedben így elkezdtek beszélni az irtó brutális, belső családi bántalmazásaikról.

Az az! Mikor meg tudod úgy szólítani, és hogy tudatod vele, hogy nem lesz kárára, hogy erről beszél. Nem lesz seggbe gyalázva... Ez annyira fontos dolog!

És szerinted, amikor így ilyen dolgot elmondanak magukról, az utána így viszi őket előre?

Abszolút, mert ez egy mély dolog, és hogy valakinek ezt elmondták, aki megérti ezt és visszajelzi nekik, hogy ez milyen kurva jó, hogy tudatában vannak ennek a dolognak. [...] Ezt lehet elérni. [...] Kommunikációs visszacsatolást kap. Nem értelmetlen a szaros kis nulla élete, ami iránt senki nem érdeklődik. Elmondja a történetét, és valaki tudja. Ez fontos. Nem az én szempontomból, hanem én éreztetem vele, hogy az ő története magának totál fontos. Annak kell, hogy legyen, a kurva anyját. De ezt még a kis értelmi fogyatékos is fölfogja, simán. [...] Hogy egyenlőnek tartasz egy embert a kommunikációban, az a hatalomnélküliség, mert nem hatalomból szólítod meg. Ez egy személyes dolog, bassza meg a ló! Ez folyamatos kihívás...Ez gyakorlat. Én már húsz éve ott vagyok. [...] Szót érteni. Ez szerintem ilyen alap.Bárkivel szót érteni. Odamész az idegegenhez, a milliárdoshoz, a csöveshez... három mondattal szót értesz vele. Ez az anarchia lényege.